ITK

ITK – Origo

Vizsga típusa: Kétnyelvű

Ki jelentkezhet? Minden személy, aki a vizsga évében betölti a 14. életévét.

Legközelebbi vizsga időpontja:

alapfok: 2018.  04.07. (szóbeli: 04.03-10.) 05.05. (szóbeli: 05.02-08.), 06.02. (szóbeli: 06.02-07.),  07.07. (szóbeli: 07.02-07.), 08.04. (szóbeli: 08.01-05.), 09.08. (szóbeli: 09.06-15.), 10.06. (szóbeli: 10.01-06. vagy 10.01-20.), 11.10. (szóbeli: 11.02-07.), 12.01. (szóbeli: 12.01-05.)

középfok: 2018. 04.07. (szóbeli: 04.03-10.),  05.05. (szóbeli: 05.02-08.), 06.02. (szóbeli: 06.02-07.),  07.07. (szóbeli: 07.02-07.), 08.04. (szóbeli: 08.01-05.), 09.08. (szóbeli: 09.06-15.), 10.06. (szóbeli: 10.01-06. vagy 10.01-20.), 11.10. (szóbeli: 11.02-07.), 12.01. (szóbeli: 12.01-05.)

felsőfok: 2018.  04.07. (szóbeli: 04.03-10.), 05.05. (szóbeli: 05.02-08.), 06.02. (szóbeli: 06.02-07.),  07.07. (szóbeli: 07.02-07.), 09.08. (szóbeli: 09.06-15.), 11.10. (szóbeli: 11.02-07.)

ÍRÁSBELI VIZSGA

1. B1 (alapfok)

Az alapfokú írásbeli vizsga három feladatból áll:

 

 

1.1. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE

Egy prospektus, termékismertető vagy más, rövid, közérdekű kiadvány, illetve rövid újságcikk elolvasása után kell a szöveg alapján magyar nyelvű kérdésekre magyarul válaszolnod.

  • Nem kell végig szótáraznod és lefordítanod a teljes szöveget. Ha erre törekszel, akkor a másik két feladatra valószínűleg nem marad elég időd.
  • Tanácsosabb először elolvasni a szöveget, még úgy is, ha abból nem értesz mindent, majd figyelmesen olvasd el a kérdéseket, és keresd meg a szövegben azokat a részeket, amelyek választ adnak a kérdésekre.
  • Azoknak a szavaknak a jelentését, amelyek többször előfordulnak, vagy amelyek fontosak a válaszok megértéséhez, érdemes szótár segítségével tisztázni.
  • Válaszaidat igyekezz tömören és egyértelműen megfogalmazni. Gyakran az információk címszavakban történő felsorolása is elegendő.
  • Minden kérdésre próbálj meg válaszolni. Ha nem vagy biztos a válaszban, akkor is írd le a helyesnek vélt információt.

1.2. KÖZVETÍTÉSI KÉSZSÉGET MÉRŐ FELADAT

A feladat abból áll, hogy egy hivatalos vagy baráti e-mail, esetleg egy közérdekű tudnivalókat tartalmazó rövid szöveg információtartalmát kell közvetíteni – megadott szempontok alapján – egy harmadik (magyar) személynek, aki nem ért az idegen nyelven. Az előző feladattípushoz adott tanácsaink itt is hasznosak lehetnek, hiszen az idegen nyelvű szöveget előbb meg kell érteni ahhoz, hogy a kért információkat a magyar olvasó számára érthetően közvetíteni lehessen.

1.3. IRÁNYÍTOTT FOGALMAZÁS

A feladat egy rövid levél, üzenet, e-mail megírásából áll.

Figyelj az utasításra! Minden egyes irányítási szempontra térj ki a megoldás során.

  • Törekedj az egyszerű gondolatokra és egyszerű megfogalmazásokra. Ne bonyolítsd túl a szöveget olyan közlendőkkel, amelyeket nem tudsz jól visszaadni az adott nyelven. Támaszkodj inkább azokra a kifejezésekre és fordulatokra, amelyek használatát már ismered.
  • Ha úgy érzed, valamit nem tudsz helyesen kifejezni, próbáld másképpen megfogalmazni, ne ragaszkodj ahhoz, hogy lefordítsd a gondolataidat, változtathatsz is rajtuk.

2. B2 (középfok)

A középfokú írásbeli vizsga négy feladatból áll:

2.1. NYELVISMERETI FELADATSOR

  • Először azokat a feladatokat oldd meg, ahol teljesen biztos vagy a helyes válaszban, s csak ezután törd a fejed a problematikus pontokon.
  • Jó módszer lehet, ha letakarod a felkínált megoldásokat, és fejből igyekszel behelyettesíteni a hiányzó szövegrészt. Ha az általad gondolt megoldás szerepel a felkínált válaszok közt, akkor valószínűleg az a helyes válasz.
  • Ha nem vagy biztos a helyes válaszban, először szűrd ki a teljesen lehetetlen válaszlehetőségeket, azután koncentrálj a lehetséges válaszok közül az adott szövegkörnyezetben legmegfelelőbb kiválasztására.
  • Minden tesztkérdésre válaszolj, még akkor is tippelj, ha nem tudod a megoldást.
  • Az idegen nyelvet nem lehet csak tesztek megoldásával megtanulni. Ha a gyakorlás során rendszeresen jóval a megfeleléshez szükséges 60% alatt teljesítesz, akkor ne azt a megoldást válaszd, hogy éjjel-nappal teszteket oldasz meg, hanem próbáld nyelvtudásod más módon fejleszteni.

2.2. KÖZVETÍTÉS IDEGEN NYELVRŐL MAGYARRA

  • Mindig olvasd végig a szöveget, mielőtt belekezdesz a fordításba. Így lesz összképed arról, hogy miről is szól, s ez segíthet olyan mondatok értelmezésében, amelyek önmagukban nehezen lennének érthetők.
  • Ha a szövegnek van címe, annak fordítása maradhat a fordítás befejezése utánra, hiszen sokszor könnyebb megtalálni a szöveg lényegét kifejező frappáns magyar kifejezést a feladat megoldása után. Csak ne felejtsd el lefordítani, hiszen az pontvesztést eredményez.
  • A cikk mondanivalóját általában az első bekezdés tömöríti, ez a sajtónyelv egyik sajátossága, ne ijedj meg tőle, fel is darabolhatod az egyetlen, 3-4 sorból álló mondatot. Nyugodtan használj mellékmondatokat, de ügyelj arra, hogy a szöveg értelme azonos maradjon.
  • Először érdemes megkeresni minden mondat alanyát és állítmányát, valamint rekonstruálni az ún. magmondatot, vagyis a lehető legrövidebb értelmes mondatot. Majd a mondat további tagolásával megkeresni – akár a jelentéstől függetlenül is – a nyelvtanilag összetartozó részeket, és megállapítani a szerkezeti összefüggéseket.
  • A szótár nem tartalmazza egy szó minden lehetséges jelentését. Ilyenkor érdemes egynyelvű szótárban is megnézni a keresett szót, az ugyanis megmagyarázza az értelmét, ezen kívül a mellékelt példamondatok is segíthetnek a helyes magyar kifejezés megtalálásában. Támaszkodj a józan eszedre, s válaszd azt a kifejezést, ami legjobban beleillik az adott szövegkörnyezetbe, s a magyar szöveg megértését leginkább megkönnyíti.
  • Az újságok nevét nem kell lefordítanod, különösen nem, ha a szöveg alján forrásként szerepelnek. Az intézmények nevét viszont érdemes, főként, ha van megfelelőjük a magyarban. Ha nincs, a biztonság kedvéért írd oda az idegen nyelvű név mellé zárójelben a magyar nyersfordítást.
  • Ügyelj a tartalmi pontosságra: csak annyira szakadj el az eredeti szövegtől, hogy fordításod magyaros legyen. A nyelvi szerkezeteket nem kell feltétlenül megtartanod; a jelentést, az információt viszont próbáld meg pontosan átültetni a magyar szövegbe is.
  • Fordíts magyaros mondatszerkesztéssel és világosan, de ennél többre nem kell törekedned: a nyelvvizsga nem műfordítói vizsga.
  • A szöveg nyersfordítása után olvasd át még egyszer a magyar változatot. A nagy összefüggések alapján próbáld meg átlátni a szöveget, s ne ragadj le az egyes szavaknál. Józan eszedre támaszkodva döntsd el, hogy fordításod az idegen nyelvű szöveg nélkül önmagában is megállja-e a helyét, és értelmes egészet alkot-e. Ha nem, javítsd ki az érthetetlen, félreérthető, vagy nehezen követhető részeket.

2.3. IRÁNYÍTOTT FOGALMAZÁS

  • A megadott kettő közül csak egy témáról írj.
  • Ezt a feladatot valakinek címezve írd meg, s képzeld magad elé az illetőt, miközben fogalmazol.
  • Összefüggő, életszerű szöveget írj, ne érd be az irányítási szempontok puszta lefordításával.
  • Igyekezz véleményedet értelmesen, logikusan kifejteni az adott témáról, mert így több pontot kaphatsz fogalmazásod tartalmára, mint az, akinek nincs igazán mondanivalója, és csak betanult szövegeket vagy közhelyeket közöl.
  • A terjedelem túllépése nem növeli fogalmazásod értékét, bár nem is veszítesz pontot emiatt. Elég, ha csak annyit írsz, amennyi kell, de igényes szókinccsel és mondanivalóval.
  • Nem érdemes túl sokat szótáraznod. Támaszkodj inkább azokra a szavakra és kifejezésekre, amelyeket már ismersz. Az általad nem ismert kifejezéseket ugyanis nem biztos, hogy jó helyen és a megfelelő értelemben tudod használni.

2.4. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE

  • Ebben a feladatban nem az idegen nyelvű szöveg egészének vagy egyes részeinek lefordítására van szükség, hanem a kérdések megválaszolásával annak bizonyítására, hogy átfogóan és fontos részleteiben is megértetted a szöveget.
  • A kérdésekre magyarul válaszolj. Az idegen nyelvű válaszokat nem tudjuk értékelni.
  • A szöveget célszerű először egészében elolvasni, és átgondolni, mit közöl a felvetett témáról.
  • Csak akkor használj szótárt, ha elakadsz, vagy elbizonytalanodsz a globális értésben.
  • A címet nem kell lefordítani, a szöveg maradéktalan megértését azonban elősegítheti a benne megfogalmazott információ. Előfordulhat azonban, hogy a cím valódi jelentése csak utólag, a teljes szöveg ismeretében tárul fel.
  • A kérdések elolvasása után célszerű számokkal megjelölnöd a szövegben, hogy melyik kérdéshez melyik információ tartozik. Csak ezután fogj hozzá a válaszadáshoz. Előfordulhat, hogy a kérdés megválaszolásához szükséges információkat a szöveg különböző részeiből kell összegyűjtened.
  • Ez a feladat nem fordítás, tehát ne úgy „válaszolj” a kérdésekre, hogy a vonatkozó szövegrész mondatait folyamatosan lefordítod. Szorítkozz a kérdés megválaszolásához szükséges lényegi információk tömör közlésére.
  • Nem szükséges kerek mondatokban fogalmaznod, de megoldásod – a tartalmi megfelelésen túl – legyen világos és könnyen érthető az olvasó számára, akár egy jó jegyzet.
  • Minden kérdésre próbálj válaszolni, és mindent írj le, ami szerinted a válaszhoz tartozó információ lehet.
  • A kérdésekhez rendelt pontszám utal arra, hogy körülbelül hány lényegi információ vagy információcsoport tartozik a szövegben az adott kérdéshez.
  • Sokszor már a kérdés megfogalmazása is utal arra, hogy a helyes válaszhoz több vagy összetettebb információ megértése, esetleg felsorolása szükséges (pl. „Részletezze / Sorolja fel… / Milyen okokból…”
  • Az áttekinthetőség érdekében a kérdések számozását a válaszok számozásában is kövesd.
  • Ne magyarázd, ne értelmezd a szöveget, azért nem jár pont.
  • Jelentős passzív szókincs nélkül nehéz megérteni egy sajtócikket. Ezért olvass gyakran újságot, mind magyarul, mind pedig az adott idegen nyelven, akár az interneten, akár nyomtatott formában. Az olvasott cikk tartalmát próbáld meg szabatosan elmondani magyarul úgy, hogy az is értse, aki nem ismeri a cikket.

 

3. C1 (felsőfok)

A felsőfokú írásbeli vizsga öt feladatból áll. A középfokú vizsgára vonatkozó ötleteket, javaslatok itt is érdemes megfogadni, de a felsőfokon vizsgához adunk néhány további megszívlelendő tanácsot.

3.1. NYELVISMERETI FELADATSOR

A felsőfokú teszt tartalmilag eltér a középfokútól: nagyobb a lexikai (a szókincsre vonatkozó) kérdések aránya. Éppen ezért nagyon figyelmesen kell elolvasni az egyes mondatokat, hiszen gyakran nyelvtanilag több helyes alak közül csak a jelentés alapján választható ki a helyes megoldás.

3.2. KÖZVETÍTÉS MAGYARRÓL IDEGEN NYELVRE

  • A feladat megoldásakor egyszerre két követelménynek kell eleget tenni: értelmesen, a lényeget kiemelve összefoglalni a magyar nyelvű szöveget, és ezt az idegen nyelven közvetíteni, az eredeti szöveg hosszának kb. fele terjedelemében.
  • Az nem baj, ha az előírtnál némileg hosszabb a tömörített szöveg terjedelme. Fontosabb, hogy minden, amit az eredeti szövegben lényegesnek gondolsz, benne legyen.
  • Igyekezz a kiinduló szöveg lényeges információit új, de szintén logikusan felépített, összefüggő szövegbe rendezni.
  • A szöveg összefoglalásakor támaszkodj az öt irányítási szempontra, amelyek megadják a tömörített szöveg vezérfonalát.
  • A tömörítés nem fordítás, ezért nem fontos a különleges kifejezéseket, nehéz összetett mondatokat pontosan visszaadni.
  • A szövegtömörítési feladat értékelése négy szempont szerint történik: tartalom, kommunikatív hatás, kifejezésmód (szókincs) és nyelvhelyesség. A feladatmegoldás során tartsd szem előtt ezeket a szempontokat úgy, hogy felteszed magadnak a következő kérdéseket:

Tartalom:

  • Kitértél-e mind az öt szempontra?
  • Tartalmilag pontos-e a létrejött szöveg, és az eredeti szöveg ismerete nélkül érthető-e az anyanyelvi olvasó számára?

Kommunikatív hatás:

  • Mennyire tértél el az eredeti szöveg stílusától? Nem túlzottan beszélt nyelvi vagy nem túlzottan hivatalos-e a létrehozott szöveg stílusa az eredeti szövegéhez képest?
  • Egységes, összefüggő szöveget alkotnak-e a mondatok? Megfelelő-e a szöveg tagolása? Világosan kapcsolódnak-e egymáshoz az egyes bekezdések, gondolatkörök, vagy a logikus felépítés helyett csak sorban kitértél a megadott szempontokra?

Kifejezésmód:

  • Megtaláltad-e a kulcsfogalmak idegen nyelvi megfelelőjét? Helyesen és kellő változatossággal használtad-e a lexikai elemeket? Beleillik-e egy adott kifejezés a szövegbe, valóban így használják az anyanyelvűek is? Nemcsak a szótárból írtál ki egy nem feltétlenül odaillő szót? (Egynyelvű szótárban még utánanézhetsz az adott szó vagy kifejezés használatának, amennyire az időd engedi.)

Nyelvhelyesség:

  • Helyesen használod-e a nyelvtani szerkezeteket?
  • Helyenként nem félreérthető, nehézkes vagy érthetetlen-e a szöveg?
  • Eléggé változatos szerkezeteket használtál-e?

3.3. KÖZVETÍTÉS IDEGEN NYELVRŐL MAGYARRA

  • Ügyelj arra, hogy az információt lehetőleg teljes egészében közvetítsd, de igyekezz úgy fogalmazni, hogy az magyarul is világos, könnyen érthető és gördülékeny legyen.

3.4. IRÁNYÍTOTT FOGALMAZÁS

A fogalmazás vagy levél témái lehetnek köznapiak vagy a médiából vettek.

  • Nem elég éppen csak kitérni az egyes irányítási szempontokra. Jó, ha fogalmazásod egyéni gondolatokról és egyéni kifejezésmódról tanúskodik.
  • Fontos, hogy összefüggő szöveget hozz létre, ezért ügyelj az egyes gondolatkörök megfelelő összekapcsolására. Törekedj arra, hogy fogalmazásod könnyen érthető és gördülékeny legyen.
  • Érdemes a kétnyelvű szótárakon kívül egynyelvű vagy szinonimaszótárt is használni, ha olyan szavakat, kifejezéseket akarsz használni, amelyek jelentését nem ismered jól. Ez azonban időigényes lehet, a legjobb, ha döntően arra a szókincsre támaszkodsz, amit már jól ismersz.
  • A fogalmazás szerkesztése és írása alatt tedd fel magadnak a következő kérdéseket, az alábbi négy szempont szerint:

Tartalom:

  • Kifejtetted-e világosan gondolataidat a megadott szempontok alapján?
  • Mennyire hatásosan adja vissza a fogalmazás a fő gondolatköröket?

Kommunikatív hatás:

  • Mennyire illik a szöveg stílusa az adott témához és a tartalomhoz? Nem túl baráti vagy nem túl hivatalos-e?
  • Egységes egészet alkotnak-e a mondatok és bekezdések, vagy a logikus felépítés helyett csak sorban írtál valamit a megadott szempontokról?
  • Ügyeltél-e arra, hogy a fogalmazás összefüggő szöveget alkosson? (Ehhez az egyes részek közötti gördülékeny átmenetet biztosítani kell, emiatt fontos a kötőszavak, utalószavak és egyéb szövegkohéziós elemek ismerete.)

Kifejezésmód:

  • Igényes, változatos szókinccsel dolgoztál-e?
  • A szavakat jól illesztetted-e a szövegkörnyezetbe? Nem használtál-e esetleg elavult vagy szleng kifejezéseket?

Nyelvhelyesség:

  • Használtál-e változatos és igényesebb nyelvtani szerkezeteket?
  • Nem gátolják-e helyenként nyelvtani pontatlanságok a fogalmazás érthetőségét?

3.5. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE

Felsőfokon a szövegek hosszabbak és mind a nyelvtan, mind pedig a szókincs szempontjából összetettebbek.

  • Az összes ismeretlen szó kiszótározására nincs mindig idő, ezért inkább próbáld meg inkább kikövetkeztetni egy adott szó vagy kifejezés jelentését a kontextusból.

SZÓBELI VIZSGA

A szóbeli vizsga beszédkészséget vizsgáló részének három feladata – 1. irányított beszélgetés, 2. önálló témakifejtés kép alapján, 3. szituációs párbeszéd – mindhárom vizsgaszinten azonos.

A beszédértés vizsgálata mindhárom szinten a beszédkészség vizsgarésztől elkülönülten, nyelvi laboratóriumban történik, alapfokon két, közép-és felsőfokon egy-egy feladattal.

1. IRÁNYÍTOTT BESZÉLGETÉS

  • Igyekezz oldottan és természetesen viselkedni. Nem baj, ha időnként hibázol, ha nem mindig tökéletes, amit mondasz. Sokkal fontosabb, hogy meg tudd mutatni, mit tudsz. A vizsgáztatók célja is az, hogy bebizonyíthasd, képes vagy használni a nyelvet az adott szinten: azt szeretnék elérni, hogy minél többet és minél változatosabban beszélj.
  • Ne zavarjon, ha nem jut eszedbe valami, vagy nem sikerül egészen helyesen kifejezned magad, inkább arra figyelj, mi az, amit még elmondhatnál.
  • Semmiképp se érd be azzal, hogy csak igen-nemmel felelsz, hanem próbálj meg 3-4 mondattal válaszolni a kérdésekre.
  • A beszélgetés menetét terelheted számodra kedvező irányba. Felvethetsz újabb szempontokat, említhetsz érdekességeket. Jó taktika előre átgondolnod, hogy az egyes témákkal kapcsolatban mire tudnál kitérni.
  • Mindvégig törekedj arra, hogy a lehető legtermészetesebb módon beszélj: ne betanult szöveget próbálj felmondani minden áron, hanem a kérdésekre válaszolj.
  • Ha nem érted pontosan a kérdést, nyugodtan jelezd a vizsgáztatónak, hogy ismételje meg.
  • Pozitívum, ha nem ragadsz le egyszerű közhelyeknél, hanem van tartalmasabb, egyénibb mondanivalód.
  • Az alap- és középfokú vizsga a vizsgázó személyén keresztül a hétköznapi élet kérdésköreihez kapcsolódik. Ha esetleg nem szívesen közölnél magadról valamit, nyugodtan mondj helyette mást. A vizsgáztató a neveden kívül mást nem tud rólad, és nem is várja el, hogy mindenben igazat mondj: csak a nyelvi teljesítményedet értékeli.
  • A felsőfokú vizsgán számíts olyan aktuális, helyenként elvontabb témákra is (ld. a megadott témalistát), amelyek ismerete elvárható egy átlagos műveltséggel rendelkező, a magyar és a célnyelvi média híreit figyelemmel kísérő nyelvhasználótól. Képzeld magad abba a helyzetbe, hogy egy érdeklődő külföldinek kell értelmes tájékoztatást adnod a magyarországi helyzetről különféle témákban (pl. a nyugdíjasok helyzete, egészségügy, környezetvédelem, stb.).

2. ÖNÁLLÓ TÉMAKIFEJTÉS KÉP ALAPJÁN

  • Tudatosan válaszd ki a képet, ne annak alapján, hogy szép-e vagy sem. Azt vedd figyelembe, hogy melyik képről van több mondanivalód. Gondold át, hogy rendelkezel-e a kép leírásához szükséges szókinccsel, és tudsz-e a leírást követően összefüggően beszélni a kép témájáról, illetve a témával kapcsolatos gondolataidról, asszociációidról, érzéseidről.
  • Beszélj néhány percig önállóan, összefüggően a képről úgy, hogy először röviden leírod, mit ábrázol, majd elmeséled a témával kapcsolatos saját tapasztalataidat, végül összefoglalod és megindokolod a témával kapcsolatos véleményedet.
  • A kép leírásakor a lényeges képi elemekre koncentrálj, ne vessz el fölösleges részletekben. Különösen kerüld olyan lényegtelen részletek megemlítését, amelyek idegen nyelvi megfelelőjét nem ismered.
  • Ne próbálkozz a kép témájához többé-kevésbé illő, betanult szöveg felmondásával: igyekezz inkább a képen látottakból kiindulva kifejezni gondolataidat.
  • Ne állj meg egy-két mondat után, újabb kérdésre várva. A vizsgáztató csak akkor tesz fel segítő jellegű kérdéseket, ha már nincs több mondanivalód az adott témával kapcsolatban, viszont addigi nyelvi teljesítményed még nem elegendő az értékeléshez.
  • Számíts arra, hogy a vizsgáztató esetleg a tiédtől eltérő szempontot vagy gondolatot vet fel a képpel kapcsolatban. Ne hagyd, hogy ez megzavarjon, tarts ki nyugodtan saját elgondolásod mellett.
  • Ezt a feladatot a felkészülés során érdemes gyakorolnod úgy, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott témáról egy (később több) percig beszélsz anélkül, hogy eltérnél tőle, vagy sokat ismételnéd magad.

3. SZITUÁCIÓS PÁRBESZÉD

  • Ne fordítsd le a kihúzott cédulán szereplő szöveget!
  • Miután figyelmesen elolvastad a szerepkártya utasításait, éld bele magad a megadott helyzetbe, és játszd el a kijelölt szerepet.
  • Ha barátok közötti párbeszédről van szó, nyugodtan tegezheted a vizsgáztatót az adott idegen nyelven.
  • A szerepkártya szövegét nyugodtan nézheted menet közben is.
  • Készülj fel arra, hogy esetleg olyan helyzetet kell megoldanod, amilyenbe a valóságban sem szívesen intézkedsz. (pl. reklamálnod kell, mert hideg a leves a vendéglőben).
  • Rugalmasan kezelheted a szereped, de ne rugaszkodj el tőle túlságosan.
  • Ragaszkodj a konkrét utasításokhoz, de ne ragadj le a részleteknél. Ha valamit nem tudsz pontosan úgy kifejezni, ahogyan az utasításban szerepel, próbálkozz körülírással, alternatív megoldásokkal. Akkor sem kell megijedned, ha éppen a szerephez szükséges kulcsszó nem jut eszedbe.
  • Legyél kreatív. Gondold át, tudnál-e még valamit hozzátenni az adott szituációhoz, tudnál-e kezdeményezni azon túl is, amit feltétlenül el kell mondanod.

5. HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE (NYELVI LABORATÓRIUMBAN)

  • A szövegre vonatkozó kérdéseket már a szöveg lejátszása előtt tanulmányozhatod, és a meghallgatások közben is nézheted.
  • A szöveg első meghallgatása során csak az átfogó értésre törekedj, hagyd a részleteket: alapfokon és középfokon még kétszer, felsőfokon még egyszer meghallgathatod majd a szöveget.
  • Ne ijedj meg, ha nem értesz valamit rögtön első hallásra! A teljes szövegből olyan információt is kihámozhatsz, amit önmagában nem is értettél pontosan.
  • Ha a szöveg hallgatása közben jegyzetelsz, azt mindig az idegen nyelven tedd, mert mire magyarra fordítanád az információkat, elveszítheted a fonalat.
  • Nagyon figyelmesen olvasd el a kérdéseket, s a hallott szövegből ezeknek megfelelően próbáld meg kigyűjteni az odaillő információt.
  • Minden kérdésre próbálj meg felelni. Ha nem vagy biztos a válaszban, akkor is írd le a helyesnek vélt információt.
  • Ha összetett a kérdés (pl. „mikor és hol…”), adj választ a kérdés minden elemére. A feladatlap elolvasásakor alá is húzhatod az ilyen összetett kérdéseket, így biztosan nem felejted el megválaszolni egyik részüket sem.
  • Vannak olyan kérdések, melyek megválaszolásához 3-4 vagy akár több információ szükséges.
  • Válaszodban ne ismételd meg a kérdés szövegét.
  • A kérdések utáni pontszám nagysága utal arra, hogy körülbelül hány (egy/egyszerű, vagy több/ összetett) információ megértése szükséges a kérdés megválaszolásához.